Hőszigetelés a hőszigetelésen? Így tedd helyesen!

A 20-25 évvel ezelőtt létrehozott hőszigetelő rendszerek egy része napjainkra már nem felel meg a fokozódó hőtechnikai követelményeknek és a gyakran hibás kivitelezésnek köszönhetően. Hogyan bánjunk a régebbi, korábban elegendő vastagságú külső hőszigeteléssel? Eltávolítsuk vagy tegyünk rá egy új réteget? Ha még hatékonyabb szigetelést szeretnénk és a felület festésre is szorul, érdemes fontolóra venni egy további hőszigetelő réteg felvitelét a külső falra. A következőkben ismertetünk néhány tényezőt, amelyeket érdemes szem előtt tartani a kettős hőszigetelés alkalmazásakor, azaz amikor már meglévő hőszigetelésre szeretnénk további hőszigetelő anyagot alkalmazni.

Előírásoknak való utánajárás

Minden helyzetben érdemes tisztában lenni a tűzvédelmi és más vonatkozó szabályokkal, mint például a helyi építési előírások. Ennek oka, hogy például gyakran a tűzvédelmi előírások miatt szükséges az ajtók és ablakok körül nem éghető hőszigetelő lemezzel, például kőzetgyapottal, ellátni az új hőszigetelő rendszereket.

Az épület felülvizsgálata

Kezdésként vizsgáljuk át az épületet, és állapítsuk meg a jelenlegi hőszigetelés állapotát. Fontos figyelni arra, hogy a meglévő hőszigetelésen találhatók-e részek, illesztések, repedések, penész vagy nedvesség.

A homlokzaton érdemes a következő ellenőrzéseket végezni:

• Az épület minden szegmensében válasszunk ki legalább egy alkalmas helyet, ahol kb. 1 m²-es területet vizsgálunk fel. Ezzel megállapíthatjuk a hőszigetelő lapok állapotát, a ragasztás módját, a sarkok és élek helyzetét, a lapok közötti hézagok nagyságát, továbbá a dübelek számát és elhelyezkedését.
• Ütéspróba: kalapáccsal vagy más megfelelő kemény tárggyal kopogtatva ellenőrizzük az alapfelület stabilitását. Porlás, mállás, táskásodás vagy elválás esetén beavatkozásra van szükség.
• Karcpróba: A felület szilárdságának meghatározásához végezzünk karcolást kemény eszközzel; a szükséges erőkifejtésből és felületi változásokból következtethetünk a szilárdságra. Mállás vagy alacsony ellenállás esetén intézkedni kell.
• Rácspróba: Szerszámmal egy kb. fél tenyérnyi területen vágjunk egymásra merőleges irányú rácsozatot, majd ragasztószalaggal (pl. festőragasztóval) lefedjük és felhúzzuk a szalagot. A helyben maradó vagy a ragasztószalagra tapadt rácsközök arányából következtethetünk a meglévő vékony kéreg stabilitására. 10% elválás esetén be kell avatkozni.
• Nedvesítési próba: A nedvszívó képesség megállapításához locsoljunk vizet a felületre, vagy erősen vizes festőszerszámmal vizsgáljuk a víz felszívódását vagy lepergését. Kevés nedvszívás vagy vízlepergés esetén intézkedés szükséges.

Különösen fontos a vékonyvakolat rendszer megfelelő vastagságú fedőrétege, az erősítő háló helyes beágyazása és a rendszer alapfelülethez történő tapadása. Általánosságban elmondható, hogy egy paraméter akkor tekinthető megfelelőnek, ha azt új építés esetén is elfogadhatónak tartanánk. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy 20 éves rendszernek újszerűnek kell lennie, de azt igen, hogy a legfontosabb kivitelezési előírásoknak eleget kell tennie.

A hőszigetelő rendszer kivitelezését befolyásoló fontos tényező az új és a meglévő épületen történő beavatkozás során a falazat nedvességtartalma és stabilitása.

Alapfelület előkészítése és helyreállítása

Mind teljes bontás, mind felületjavítás esetén alapvető fontosságú, hogy az alapfelületnek szilárdnak, simának, kellő tapadó szilárdságúnak kell lennie. A továbbiakban a felületjavításról fogunk írni.

Felületjavítás

A laza, porló és előtűnő részek eltávolítása szükséges, és amennyiben szükséges, homlokzati ragasztó segítségével hajtsuk végre a javításokat. Előfordulhat, hogy bizonyos területeken sérült vagy nedves hőszigetelő lapokat találunk. Ilyenkor ezeket le kell cserélnünk azonos lapokra. Sok olyan helyreállítást is meg tudunk valósítani, amelyek egy hagyományos hőszigetelő rendszer esetében nem lennének lehetségesek, mivel itt a javításnak csak szakszerűnek kell lennie, az esztétikai szempontokkal nem szükséges törődnünk, ugyanis az új rendszer lefedi ezeket a területeket.

Feszültségmentesítés

Az új rendszer mechanikai rögzítése a meglévő üvegszövet-rétegben feszültséget okozhat, ezért a régi lemezek ragasztása előtt a meglévő üvegszövet réteget körülbelül 3 x 3 méteres rácsos mintában át kell vágni úgy, hogy az alatta lévő hőszigetelő anyagot a lehető legkevésbé károsítsuk. A nyílászárók sarkainál is érdemes elvégezni ezt a metszést mind függőleges, mind vízszintes irányban. Ha ez elmarad, akkor a meglévő üvegszövet felületen nemkívánatos feszültséget, az új rendszerben pedig repedéseket eredményezhet. Csak annyira kell bevágni, hogy az üvegszövet elszakadjon, de a hőszigetelő lapokat ne sértsük. Az átvágott üvegszövet hálónak ezt követően már nincs semmilyen funkciója.

Alapfelület tisztítása

Mielőtt nekilátunk a ragasztásnak, alaposan mossuk le a felületet vízzel. Alapozó alkalmazása nem szükséges.

Az új szigetelés felhelyezése

Az új szigetelés kialakítása hasonló a hagyományos, egyrétegű homlokzati hőszigetelő rendszerekhez.

Hőszigetelő anyag kiválasztása

Vastagság meghatározása

Az új hőszigetelő réteg vastagságának kiválasztása kulcsfontosságú. Az új szigetelés vastagsága befolyásolja a hőátbocsátási értéket (U-érték), és ezzel együtt a hőszigetelés hatékonyságát is. A megfelelő vastagság kiválasztásához érdemes szakértőtől tanácsot kérni.

Mechanikai rögzítés

Minden esetben szükséges a mechanikai rögzítés. Ez lehet dübelekkel vagy a hőszigetelő rendszerhez kifejlesztett ragasztó koronggal történő rögzítés. Az utóbbi módszer előnye, hogy hőhídmentes megoldást biztosít, és a beépítendő elemek hosszát csupán a meglévő rendszer vastagsága határozza meg.