Loader

Az elérhető rendszerek lekérdezése, kérjük várjon...

Kalkuláció betöltése folyamatban, kérjük várjon...

Kűlső falak hőszigetelése - tudnivalók a kivitelezés előtt, közben és után

Cikkünkből megtudhatja azokra az érdekes és fontos kérdésekre a választ, hogy miért fontos a megfelelő, és szakszerű hőszigetelés, mi okozza a hőveszteséget, milyen jellemzőkkel rendelkeznek a különféle faltípusok, milyen hőszigetelőanyag típusok léteznek, melyek a lehetséges hibalehetőségek, melyik miért alakul ki (párásodás, penészedés, falak szellőzése, stb.).

 

Energetikai előírások (falak esetében)

 

Az új energetikai rendeletben megfogalmazott követelményértékek a határoló szerkezetek hőátbocsátása szempontjából jóval szigorúbbak lettek a régebben ismert és alkalmazott szabályoknál.

 

  • Kűlső falaknál a követelmény minimum: 0,45W/m2K
  • A javasolt érték ettől kisebb 0,3W/m2K
  • Alcsony energiájú ház esetén: 0,2W/m2K
  • Passzív ház estén: 0,15W/m2K

 

Ezek igen szigorú értékek, amelyek egyrétegű falszerkezettel szinte alig tarthatóak, csak némely Porotherm Tégla és Ytong falazóelemből készült ház elégíti ki ezeket a követelményeket, de ezek is inkább a követelményt, nem az ajánlott szintet és csak akkor, ha vékonyágyazatú falazó habarccsal készülnek

 

Hőátbocsátási tényező „U”

 

A hőátbocsátás megmutatja, hogy ha egy fal két oldala mögötti légtér közt a hőmérsékletkülönbség 1 °C, mekkora hőáram jut át a melegebb hely felől, a hidegebb hely felé az 1 m2-es felületen keresztül.

 

Mértékegysége W/m2K. Minél nagyobb a hőátbocsátási tényező, annál több energia áramlik keresztül a szerkezeten.

 

Miért kell hőszigetelni?

 

Igazából nem kell, ha az ember szeret sok pénzt költeni fűtésre, ráér állandóan tüzelni a kályhát, vagy szeret hidegben lenni, vagy esetleg egy hűtőkamrát épít... Normál esetben azonban:

 

  1. a téli hideg elleni védelem, alacsonyabb fűtési költségekkel
  2. a hőszigetelés a nyári túlzott felmelegedéstől is megvéd
    Fontos tudni, hogy azonos hőmérséklet változás elérését megcélzó műveletek során a hűtésre fordított energia háromszor többe kerül, mint amennyit a fűtés igényel.
  3. a hőszigetelő rendszer védi az épület szerkezeteit a külső hatásoktól
    Pld: esővíz nem tud bejutni a falazatba, résekbe
  4. a megfelelő minőségű nemesvakolatok tisztítható felületet képeznek, ezáltal még esztétikus is marad a homlokzat
  5. Javítja a komfortérzetet azáltal, hogy a falak belső hőmérséklete egyenletesebb és magasabb lesz

 

Mi befolyásolja az épület hőveszteségét?

 

Hőszigetelő rendszertől függő tényezők:

 

  • Homlokzati falak hőszigetelése, beleértve a nyílásáthidalókat és ablakkávákat ~35%
  • Tető, beleértve a padlásfödémet és a koszorúkat ~30%
  • Padlózat, beleértve a pincefödémet és a lábazatot is ~10%

 

Hőszigetelő rendszertől független tényezők: homlokzati nyílászárók ~25%

 

 

Hőszigetelő rendszer elemei

 

Falazó anyag

Hőszigetelő lemez

Ragasztótapasz

Üvegháló

Alapozó

Színező vakolat

Lábazati

Alumínium sín

Tárcsás dübel

Lábazati Expandált szigetelő lemez

Lábazati vakolat

 

 

A hőszigetelés vastagsága

 

Épülethomlokzatok szigetelése (néhány példa)
  Rendelet szerint* 0,45W/m2K Javasolt érték 0,3W/m2K Alacsony energiájú ház 0,2W/m2K Passzív ház 0,15W/m2K
  Vastagság cm U W/m2K Vastagság cm U W/m2K Vastagság cm U W/m2K Vastagság cm U W/m2K
B30-as tégla (30cm) 7 0,39 10 0,29 16 0,2 25 0,14
Szilikát (30-as fal) 4 0,38 7 0,28 12 0,2 18 0,15
Porotherm 38 N+F 1 0,41 5 0,3 12 0,19 18 0,14
Porotherm 30 N+F 3 0,41 7 0,27 12 0,2 18 0,15
Vályog (55cm) 5 0,42 8 0,3 14 0,2 20 0,15
Ytong 30cm 0 0,41 4 0,29 10 0,19 16 0,15
Ytong 37,5cm 0 0,32 4 0,24 7 0,2 12 0,15
A táblázat megmutatja, hogy az adott falazaton, adott hőátbocsátási tényező eléréséhez milyen vastagságú hőszigetelő rendszer kivitelezése szükséges.

 

 

 

További segítség a választáshoz

 

Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a hőszigetelés vastagságán ne „spóroljunk”, hiszen a terveinkhez képest kétszer vastagabb hőszigetelés a beruházás költségét nem emeli meg jelentős mértékben, azonban később a hűtés-fűtés  folyamán jelentős megtakarítást eredményez az energia felhasználásában. Ennek oka, hogy a rendszer számos elemből áll, és ebből csak egyetlen, a hőszigetelő anyag változik.

 

Érdemes a felújítás előtt gondosan megtervezni a hőszigetelésként felmerülő rendszertípusokat figyelembe véve az igényeinket, a műszaki paramétereket és pénztárcánkat.

 

Mindenképpen szeretném kiemelni, hogy csak rendszergaranciával rendelkező termékeket vásároljunk.

 

Miért jó a rendszergarancia?

 

  • Rendszerként tervezett és bevizsgált termékeknél, nem kezdhetik ki egymást az anyagok
  • Az 5 vagy 5+5 év garancia elárulja, hogy komoly termékekről van szó
  • Ha nem kevés pénzt költ a hőszigetelésre, menjen biztosra. Ne kockáztasson!
  • A garanciális időre szétosztva az árkülönbözetet, egy összeszedett rendszerhez képest Ön biztonságot vásárol!!!

 

A hőszigetelés anyaga

 

A homlokzat hőszigetelésére többféle anyag is alkalmas, de mindig olyat válasszunk, amelyek megfelelnek a gyártók által javasolt minőségnek és rendszergaranciával rendelkeznek.

 

Különösen fontos ez azért, mert a szigetelés olyan igénybevételnek van kitéve (hőmérsékleti hatások, időjárási viszontagságok), melynél az anyagok méretállandósága nyomószilárdsága igen meghatározó fizikai paraméterek.

 

A nem megfelelő nyomószilárdságú anyagok könnyen sérülnek, zsugorodásra hajlamosak, méretváltozásuk következtében repedést idézhetnek elő a falon.

 

Anyag alapján két nagy csoportról beszélhetünk:

 

Ásványi táblás (kőzetgyapotos) szigetelő anyagok

 

TÁBLÁS (60*100 cm méret)

  • Minden jellemzőjében viseli a kőzetgyapot tulajdonságait

LAMELLÁS (20*100 cm méret)

A táblás tulajdonságai túl:

  • 20m magasságig dübellel nem kell rögzíteni
  • így gyorsabb a beépítés
  • hajlítható (íves felületre)

EGY illetve KÉT-RÉTEGŰ (táblás és lamellás kivitelben is)

 

A kétrétegű extrái:

  • A felső 20 mm vastag réteg tömörebb, mint az alatta lévő, ami különösen magas pontszerű  terhelhetőséget biztosít (azaz a homlokzatot ellenállóbbá teszi a mechanikai hatásokkal szemben)
  • Az alsó vastagabb réteg pedig elég rugalmas az esetleges felületi egyenetlenségekhez
  • A két réteg együtt pedig 10%-al jobb hőszigetelő képességű, mint a korábbi egyrétegű homlokzati lemezek

 

Polisztirol szigetelő anyagok

 

Fehér táblás(EPS), a hagyományos szigetelő anyag

  • bevált és ismert hőszigetelő anyag

 

GRAFIT (szűrkés színű) emelt hőszigetelési képességgel rendelkezik az EPS-hez képest

  • 20 %-al jobb hőszigetelő képesség
  • alacsonyabb járulékos költségek
  • egyszerűbben megoldható a nyílászárók környezetének kialakítása
  • bevált kivitelezési technológia

 

GRAFIT REFLEX

  • a grafit lemez alapokon továbbfejlesztett termék, amelynek az egyik lapja világos színűre van festve, ami a kivitelezés során megvédi a terméket a napsütés okozta fokozott felmelegedéstől

 

EXPERT (expandált) ezek a termékek minimálisan vesznek fel vizet és nagyobb a nyomószilárdságuk, lábazatokhoz kifejezetten ideális.

  • Kiválló hőszigetelő képesség
  • Igen nagy tapadó felület
  • Csekély vízfelvétel
  • Nagy mechanikai szilárdság

 

OPEN

  • A már ismert fehér (de akár GRAFIT is) hőszigetelő lemezek perforált változata

 

Előnye ennek a lemeztípusnak, hogy a tégla falazattal hasonló páradiffuziós ellenállása van

 

Építőanyagok U értéke:

 

Építőanyag típusa

U

Kerámia téglafalazat

10

Ásványgyapot lemez

1

OPEN lemez

10

Polisztirol lemez

20-40

 

Azt mutatja meg, hogy egy méter vastag anyag diffúziós ellenállása hányszor nagyobb 1 m vastag levegő diffúziós ellenállásánál

 

Mennyire érzékeny a polisztirol a nedvességre?

 

Az EPS termékek nedvesség hatására nem károsodnak, környezetre, vagy egészségre ártalmas anyagok nem oldódnak ki belőle. Az EPS lemezek nem zártcellás szerkezetűek (bár a lemezt alkotó gyöngyök igen), így képesek vizet felvenni. Ezért a termékeket csak nedvességtől védett helyeken célszerű alkalmazni.


Terepszint alatt, talajra kerülve csak a megfelelő vízszigetelés beépítése után alkalmazható, nedves technológiával készülő védő-, fedőrétegek esetén (aljzatbeton, esztrich) technológiai fóliával kell megvédeni az építési nedvességtől, mert ha ezt elhagyjuk, a táblák közé befolyó cementtej, cementhabarcs, megszilárdulás után hőhidat okoz, jelentősen lerontva a hőszigetelés hatékonyságát.

 

Nedvességterhelésnek kitett helyeken a zárcellás extrudált polisztirolhab termékek építhetők be, melyek nedves környezetben is megtartják hőszigetelő képességüket.

 

Penészedés

 

A penész legfontosabb életfeltételét a víz, nedvesség jelenti. A penészgombák spórái, száraz körülmények között is hosszú ideig életképesek, de mivel nem mutatnak életjelenséget, nem szaporodnak, így nem jelentenek nyilvánvaló veszélyeket. (Maga a penész spóra fajtájától, koncentrációjától függően önmagában is lehet allergén!) Ahol megfelelően (egészségesen) száraz a környezet, és a felületek, ott a penész nem képes élettevékenységet folytatni. Fontos tudni: ahhoz, hogy nedvességről beszéljünk, nem kell olyan mértékű vizesedésre gondolni, ami látható. Már 75%-ot elérő felületi páratartalom esetén megkezdődik a kondenzáció, párakicsapódás az építőanyagok kapillárisaiban. Ez a nedvesség már elégséges a penész élettevékenységéhez, szaporodásához. 



Hőszigeteléssel és megfelelő épülethasználattal (kellő légcsere/légmozgás, helyiségek- és épületszerkezetek megfelelő ki- és felfűtése, stb.) a penészedés elkerülhető.

 

Penészfoltok jelenhettek meg a házon az áthidalók és a koszorúk környékén a nyílászárócsere után.

 

A nyílászáró gyártók, egyre tökéletesebb ablakokat gyártanak, amik kiválóan szigetelnek, de sajnos a természetes légcserét megszüntetik a lakásban, ez okozhatja a penészesedést. A légcsere hagyományosan az ablakréseken szokott megtörténni, „korszerű” esetekben résszellőzőkön át, illetve gyakoribb kézi, vagy automata gépi szellőztetés útján. A fűtött, emberi tevékenység céljára létesült épületekben megfelelő légcsere hiányában a páratartalom megemelkedik, mintegy 30 százalékkal. Ez azzal jár, hogy az úgynevezett harmatponti hőmérséklet is emelkedik, magasabb hőmérsékletű felületeken is kicsapódik a pára. Ahol tartós a nedves állapot, ott megjelenik a penész. Ez a jelenség a homlokzati hőszigetelésekkel mérsékelhető, vagy teljesen megszüntethető.

 

Fontos hogy  a  homlokzati hőszigetelést kiterjesszük a lábazatra is, vagy legalább a padlósík alá 30 cm-rel. Így itt megszűnik a páralecsapódás és az ebből keletkező esetleges penészedés. Továbbá azt javasoljuk, hogy a hőszigeteléssel ne álljunk meg az eresz alatt, hisz ott is találhatók hőhidak, amik a páralecsapódásnak kedveznek.

 

Hőhidak szigetelése

 

A hőhidak szigeteléséről számos előadás elhangzott már és rengeteg cikk megjelent, azonban mégsem tartom feleslegesnek megemlíteni, mert mai napig a legtöbb problémát ez okozza. Megállapítható, (thermorevíziós felvételek), hogy a többnyire 3-5 cm vastag hőszigetelések melyek csak a vasbeton szerkezetek szélességében kerülnek elhelyezésre nem oldják meg teljesen a hőhidak  problémáját.A helyes megoldás az, hogy a hőhidat jelentő sáv kétszeres szélességében kell kiegészítő hőszigetelést elhelyezni, vagy a vasbeton előtt 8-10 cm-es szigetelést alkalmazniMinél jobb ugyanis a falazótégla hővezetési tényezője annál nagyobb a különbség a hőhidat jelentő vasbeton és a falazat kötött.

 

Hőszigetelés belülről?

 

Általános szabály, hogy mindig a hűtött oldalról kell szigetelni. A belső oldali hőszigetelés tehát általában nem javasolt és nem célszerű. Több kockázattal jár, mint amennyi - potenciális - rövid távú előnyt jelent. Ha mégis ezt kell megvalósítanunk, akkor biztosítani kell, hogy a belső felületen, még az ún. meleg oldalon kellő párafékezés, vagy párazárás legyen.

 

Fognak a falak lélegezni a szigetelés után?

 

A köztudatban szereplő „lélegző fal” kifejezés szakmailag helytelen. A falak ugyanis nem lélegeznek, viszont lehetnek nyitottak vagy zártak páratechnikai értelemben. Hangsúlyos a páratechnikai szó, ugyanis meg kell különböztetni a levegő mozgását megengedő, illetve a páravándorlást engedő falszerkezeteket. Az előbbire példa lehet az, ha a rosszul illesztett téglák közül kispórolják a habarcsot, vagy ha a panelhézagok tömítése nem megfelelő. Ilyen falazat senkinek nem állhat érdekében (a munkát összecsapó Bélabá kivételével), vagyis a légzárás minden homlokzati fal elengedhetetlen követelménye! 



A páravándorlás már más kérdés. Bár a lakótér levegőjének páratartalma 97-98%-ban a szellőző levegővel távozik, a maradék 2-3 % szabad átjutását a falszerkezeten biztosítani kell. Erre azért van szükség, mert ha ezt meggátoljuk, párafeldúsulás lesz a szerkezetben, ami egy idő után nedvesedést, penészesedést is eredményezhet. Ezt kell tehát elkerülni a jól megkonstruált falszerkezetekkel.

 

A helyesen alkalmazott polisztirolhab hőszigetelés és hőszigetelő rendszerek esetében pedig párafeldúsulástól nem kell tartani.

 

Pogácsaszerű ragasztással rögzítés után alul/felül kiszellőztetés?

 

Sajnos a javaslat hibás, három szempontból is. Egyrészt a csak pontszerű ragasztás következtében a hőszigetelő táblák szélei nem kerülnek rögzítésre. Így minden mozgásra (felmelegedés-lehűlés, szélnyomás-szélszívás) olyan feszültséggel és elmozdulással reagálnak a táblák, aminek következtében az illesztési hézagok felett a kéreg megreped és növeli a nedvesedés esélyét (csapóeső, páralecsapódás, stb.) Az így bejutó nedvesség rontja a hőszigetelő képességet és rohamos elhasználódást idéz elő. Másrészt, amennyiben a hőszigetelő anyag mögött szabadon áramló levegő lenne, a hőszigetelés hatékonysága jelentősen lecsökkenne. Emellett a nyitott légrés szabad utat engedne rovaroknak, bogaraknak, nedvességnek, tűzterhelés esetén égést fokozó kürtős hőhatásnak.

Keresse kollégánkat bizalommal!

Nagy Csaba

Nagy Csaba
+36 70 932 5811 nagy.csaba@ujhazdebreceniut.hu