Megfelelő szigetelés: az ingatlan értékének kulcsa a lakáspiacon?
A tavalyi extrém energiadrágulás következtében a szigeteléssel rendelkező ingatlanok egyre inkább előnybe kerültek a lakáspiacon. De vajon milyen hatással van ez az ingatlanárakra és a piaci trendekre? Nézzük meg, hogyan alakultak az árak és milyen tendenciák figyelhetők meg ezen a területen.
Szigetelés értéke a lakáspiacon
Az ingatlan.com legfrissebb elemzése szerint a szigetelt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára Budapesten 950 ezer forint, a vármegyeszékhelyeken 647 ezer forint, ami 11, illetve 23 százalékkal haladja meg a szigetelés nélküliekre vonatkozó átlagokat [1]. Az elemzés szerint a szigetelés nélküli ingatlanok hosszú távon marginalizálódhatnak.
A lakáskeresők számára is értékesebbé váltak azok az ingatlanok, amelyek esetében pontosabb információt kapnak a kedvező energetikai adottságokról. A szigetelt lakások iránti kereslet jelentősen nőtt: a múlt év utolsó negyedévében az érdeklődések 20 százaléka érkezett kifejezetten ezekre az ingatlanokra, az idén viszont már 28 százalékos volt ez az arány az oldal adatai szerint [1].
Energetikai követelmények és a vásárlók elvárásai
Ha rosszak a nyílászárók, hiányzik a hőszigetelés vagy a fűtési rendszer nem hatékony, az energiafelhasználás magasabb lesz, ami hosszú távon pénzügyi terhet jelent a lakók számára.
Nyílászárók cseréje és külső hőszigetelés
Egyik lehetőség a nyílászárók cseréje, ami jelentős mértékben csökkentheti a hőveszteséget. A modern, hőszigetelt ablakok és ajtók javítják a komfortérzetet és csökkentik a fűtési költségeket.
A nyílászárók cseréje mellett érdemes megfontolni a külső hőszigetelés alkalmazását is. Ezáltal az épület hővesztesége tovább csökken, a fűtési költségek pedig tovább mérséklődnek.
Ha például mélyfelújításban gondolkodunk, akkor ide tartozik a hőszigetelés, a fűtéskorszerűsítés, illetve a nyílászárók cseréje egyaránt. Ezzel az átfogó renoválással az energiafogyasztás nagyjából 40-50%-át lehet megtakarítani, de sok esetben még a 80% is elérhető. Mivel az egyes feladatok elvégzésének hatása összeadódik, így tulajdonképpen maximalizálható az energiahatékonyság.
A magyar ingatlanok energetikai besorolása
Hazánkban mintegy 2,85 millió családi otthon található, ahol hozzávetőleg 7 millióan élnek. Az ágazati adatok szerint ezeknek a lakóépületeknek a 80%-a nem felel meg a mai energiahatékonysági elvárásoknak. Ezt erősítik meg a Lechner Tudásközpont által összegyűjtött épület energiahatékonysági tanúsítványok adatai.
2015 decemberétől Magyarországon előírás az energetikai tanúsítvány, ismertebb nevén a "lakcímke" kiállítása ingatlan bérbeadásakor és eladásakor. A Lechner Tudásközpont információi szerint 2016 januárja óta országszerte 68.505 családi otthon kapott energetikai tanúsítványt.
A tanúsítványok alapján a családi otthonok csupán 0,7%-a érte el az AA, AA+ vagy AA++ minősítést, míg a szinte nulla energiafogyasztású épületek (BB kategória) mindössze az ingatlanok 1%-át tették ki. A modernnek számító (CC és DD kategória) besorolást a családi házaknak csak a 16%-a érdemelte ki.
Azok a családi otthonok kaphatnak BB vagy jobb besorolást, amelyek a felhasznált energia legalább 25%-át megújuló forrásokból nyerik.
A tanúsítványok alapján az átlagos (FF kategória) vagy közeli (EE és GG kategória) besorolást a vizsgált családi házak 19%-a kapta, míg az épületek 53%-át rosszabb (HH, II, JJ) kategóriákba sorolták, tehát szükséges lenne jelentős mértékű felújítás és korszerűsítés.
Összefoglalás
Összességében tehát az energiahatékonyság növelése és a fenntartható megoldások alkalmazása mind az ingatlan értékét, mind a lakók életminőségét javítja. A jövőben egyre fontosabb lesz a vásárlók számára, hogy az ingatlanok energiahatékonyak és környezetbarátak legyenek. Az energiahatékonysági fejlesztésekkel és a megújuló energiaforrások alkalmazásával nem csak a rezsiköltségek csökkenthetők, hanem hosszú távon az ingatlan értéke is növekedhet.
Források:
[1] ingatlan.com, "Szigetelés értéke a lakáspiacon"
[2] forbes.hu, „Lakáspiac: ennyit jelent az árban a jó szigetelés”
