Megfelelő szigetelés: az ingatlan értékének kulcsa a lakáspiacon?

Szigetelés értéke a lakáspiacon

Az ingatlan.com legfrissebb elemzése szerint a szigetelt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára Budapesten 950 ezer forint, a vármegyeszékhelyeken 647 ezer forint, ami 11, illetve 23 százalékkal haladja meg a szigetelés nélküliekre vonatkozó átlagokat [1]. Az elemzés szerint a szigetelés nélküli ingatlanok hosszú távon marginalizálódhatnak.

A lakáskeresők számára is értékesebbé váltak azok az ingatlanok, amelyek esetében pontosabb információt kapnak a kedvező energetikai adottságokról. A szigetelt lakások iránti kereslet jelentősen nőtt: a múlt év utolsó negyedévében az érdeklődések 20 százaléka érkezett kifejezetten ezekre az ingatlanokra, az idén viszont már 28 százalékos volt ez az arány az oldal adatai szerint [1].
Energetikai követelmények és a vásárlók elvárásai

Ha rosszak a nyílászárók, hiányzik a hőszigetelés vagy a fűtési rendszer nem hatékony, az energiafelhasználás magasabb lesz, ami hosszú távon pénzügyi terhet jelent a lakók számára.

Nyílászárók cseréje és külső hőszigetelés

Egyik lehetőség a nyílászárók cseréje, ami jelentős mértékben csökkentheti a hőveszteséget. A modern, hőszigetelt ablakok és ajtók javítják a komfortérzetet és csökkentik a fűtési költségeket.
A nyílászárók cseréje mellett érdemes megfontolni a külső hőszigetelés alkalmazását is. Ezáltal az épület hővesztesége tovább csökken, a fűtési költségek pedig tovább mérséklődnek.

Ha például mélyfelújításban gondolkodunk, akkor ide tartozik a hőszigetelés, a fűtéskorszerűsítés, illetve a nyílászárók cseréje egyaránt. Ezzel az átfogó renoválással az energiafogyasztás nagyjából 40-50%-át lehet megtakarítani, de sok esetben még a 80% is elérhető. Mivel az egyes feladatok elvégzésének hatása összeadódik, így tulajdonképpen maximalizálható az energiahatékonyság.

A magyar ingatlanok energetikai besorolása

Hazánkban mintegy 2,85 millió családi otthon található, ahol hozzávetőleg 7 millióan élnek. Az ágazati adatok szerint ezeknek a lakóépületeknek a 80%-a nem felel meg a mai energiahatékonysági elvárásoknak. Ezt erősítik meg a Lechner Tudásközpont által összegyűjtött épület energiahatékonysági tanúsítványok adatai.

2015 decemberétől Magyarországon előírás az energetikai tanúsítvány, ismertebb nevén a „lakcímke” kiállítása ingatlan bérbeadásakor és eladásakor. A Lechner Tudásközpont információi szerint 2016 januárja óta országszerte 68.505 családi otthon kapott energetikai tanúsítványt.

A tanúsítványok alapján a családi otthonok csupán 0,7%-a érte el az AA, AA+ vagy AA++ minősítést, míg a szinte nulla energiafogyasztású épületek (BB kategória) mindössze az ingatlanok 1%-át tették ki. A modernnek számító (CC és DD kategória) besorolást a családi házaknak csak a 16%-a érdemelte ki.

Azok a családi otthonok kaphatnak BB vagy jobb besorolást, amelyek a felhasznált energia legalább 25%-át megújuló forrásokból nyerik.

A tanúsítványok alapján az átlagos (FF kategória) vagy közeli (EE és GG kategória) besorolást a vizsgált családi házak 19%-a kapta, míg az épületek 53%-át rosszabb (HH, II, JJ) kategóriákba sorolták, tehát szükséges lenne jelentős mértékű felújítás és korszerűsítés.

Összefoglalás – amik biztos befolyásolni fogják az ingatlan értékét

A jövőben egyre fontosabb lesz a vásárlók számára, hogy az ingatlanok energiahatékonyak és környezetbarátak legyenek.

• Energetikai besorolás: A vásárlók számára kulcsfontosságú, hogy az ingatlan rendelkezzen egy energetikai tanúsítvánnyal, ami besorolja az épületet a hatékonysági skálán. Magasabb besorolású ingatlanok kevesebb energiát fogyasztanak, így hosszú távon költségmegtakarítást eredményeznek.
• Megújuló energiaforrások: Azok az ingatlanok, amelyek megújuló energiaforrásokat használnak, mint például napenergia vagy szélenergia, vonzóbbá válnak a környezettudatos vásárlók számára.
• Energiatakarékos berendezések: Modern, energiatakarékos fűtési és hűtési rendszerek, valamint korszerű háztartási gépek (például mosógép, hűtőszekrény stb.) vonzóbbá teszik az ingatlant az energiaköltségek csökkentése és a fenntarthatóság szempontjából.
• Támogatott energetikai fejlesztések: Fontos, hogy az ingatlan környezetbarát és energiatakarékos modernizációihoz elérhetőek legyenek támogatások vagy kedvezmények, melyek segíthetik az új tulajdonosokat az ingatlan energetikai hatékonyságának javításában.
• Környezetvédelmi tényezők: A környezettudatosság egyre fontosabb szempont az ingatlanvásárlásnál. Például az olyan környék, ahol könnyen megközelíthetők a zöld területek, közel vannak a közösségi közlekedési csomópontok, vagy ahol kevesebb a légszennyezés, vonzóbb lehet a vásárlók számára.
• Hosszú távú megtérülés: A vásárlók érdeklődnek azokról az energiahatékonysági beruházásokról, melyek hosszú távon megtérülnek, és nemcsak pénzügyi előnyökkel járnak, hanem környezetvédelmi szempontból is pozitív hatással vannak.
• Jogszabályi előírások: Fontos, hogy az ingatlan megfeleljen a környezetvédelmi szabályozásoknak és előírásoknak, hogy elkerülhető legyen a későbbi költséges átalakítás vagy bírságokkal járó helyzet.
• Fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás: Egyre több vásárló keres olyan ingatlant, amely fenntartható és környezettudatos megoldásokat alkalmaz, és a környezetvédelem és társadalmi felelősségvállalás terén is pozitív hatással van a közösségre.

Az energiahatékonysági fejlesztésekkel és a megújuló energiaforrások alkalmazásával nem csak a rezsiköltségek csökkenthetők, hanem hosszú távon az ingatlan értéke is növekedhet.

Források:
[1] ingatlan.com, „Szigetelés értéke a lakáspiacon”
[2] forbes.hu, „Lakáspiac: ennyit jelent az árban a jó szigetelés”